Római katolikus templom
A templom alapkőletétele 1796-ban történt. Új templom építése azért vált szükségessé, mert a régit kinõtte az egyházközség. Az új templomot a régi köré építették úgy, hogy a régi mindaddig állva maradt, amíg az új el nem készült. Így az új templomot olyan nagyra építették, hogy a régi elférjen benne. A templom elkészülte után néhány évvel süllyedni kezdtek az oldalfalak, ezért 1819-ben a téglaboltozatot deszkaboltozattal váltották fel, mivel ez sokkal könnyebb volt. A torony 47 méter magas, és 1902-ben látták el a ma is látható vörösréz sisakkal. A templomot 1904-ben két oldalhajóval bővítették, így nyerte el a ma is látható alakját. A templom barokk stílusban épült, műemlék épület, és a település legfontosabb jelképe. A templom védõszentje Sarlós Boldogasszony.
Polgári házak a település főutcáin
A 19. század második felének viharos gazdasági fejlődése összefonódott az életszínvonal emelkedésével, mindenek előtt a középső és felső rétegek esetében, akik gazdagságukat új házaikkal demonstrálhatták. Így megteremtődött a lehetőség arra, hogy a települések megújulhassanak. Ezek a polgári házak a 19. sz. végén, ill. a 20. sz. elején épültek. A részben zárt beépítésű épületek nem csupán a századfordulós jóllétet, hanem a művészi igényességet is tükrözik. Meglepõ a mûvészi kialakításra való fokozott törekvés, ami egészen Budapest és Bécs legmodernebb formáinak átvételéig nyúlt. Külsõ jegyeiket tekintve ezek az épületek olyan stíluselemeket jelenítenek meg, melyek a monarchia városaiban uralkodók voltak.
Országos emlékhely a németek kiűzetésének emlékére
2001. augusztusában az országban egyedülálló szoborkompozíciót avattak Eleken, ami emléket állít a százezreket keserûen érintõ kiûzetésnek. Az emlékmûvet a Szegeden élő Kligl Sándor szobrászmûvész készítette. Az ötfigurás szoborkompozíció hátteréül egy magas, jellegzetes sváb ház homlokzatát szimbolizáló fal áll. A tető magasságában egy "démon", aki kezében pallossal sújt le a fal előtt álló idős házaspárra, valamint egy német népviseletbe öltözött fiatalasszonyra és gyermekére. A démon otthonukból, szülőfalujukból ûzi el õket idegen országba, ezzel jelképezve az 1945-46-os szomorú eseményeket. Az emlékhely jelentõs összefogással valósulhatott meg. Fő támogatók a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala, valamint Békés Megye Önkormányzata. Emellett jelentős hazai és külföldi, önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, szervezetek és magánszemélyek által nyújtott adományokból, valamint Elek Város hozzájárulásából jöhetett létre az alkotás.
Hősök kertje és emlékmű
A Hősök kertjében áll a II. Világháborúban és a munkatáborokban elesettek emlékmûve, amely Mladonyiczki Béla szobrászmûvész alkotása.
Római katolikus temető, kálvária, sírkőkert
A római katolikus temetőben látható a szépen felújított kálvária.
1924-ben nyerte el végső formáját a temetõben látható I. és II. Világháborús emlékmű, amelyet 1996-ban felújítottak. Az emlékművön márványtáblákon olvasható az I. és II. Világháborúban elesettek névsora.
2000. augusztus 5-én avatták ill. szentelték a temetőben található sírkőkertet. A sírkõkert ötlete egy most Németországban élõ, korábbi eleki lakostól származik. A sírkőkertbe a temető területén található, 100-150 éves sírköveket gyűjtötték össze és állították helyre.
A temetőben megtalálhatók az I. és II. Világháborúban elesett orosz katonák sírjai is.
A Reibel Mihály Közalapítvány olyan kulturális programok támogatása jött létre, amelyek elsősorban a Reibel Mihály Mûvelõdési Központtal kapcsolatosak. Célul tűzték ki a Magyar Hősök sírkertjének létrehozását, melynek fő szervezõje Busa László Középiskolai tanár volt, aki a kopjafákat is faragta. A sírkert közadakozásból és társadalmi munkából jött létre.
Nemzetiségi tájházak
Elek Város Önkormányzata szoros kapcsolatot tart fenn a településen élő kisebbségekkel (cigány, német, román, szlovák). Ennek egyik jele, hogy jelenleg három kisebbség, a cigány, német és román rendelkezik a települési önkormányzat által tartós használatba ill. tulajdonba adott tájházzal.
A fentiek közül kiemelkedő a német nemzetiség tájháza, amelynek egy régi polgári ház ad helyet. A "Leimen Házban" berendezett tájszobák, közösségi helyiségek és iroda szolgálják a német hagyományok ápolását.
Hasonló módon, gazdagon berendezett tájszobával várja a látogatókat és szolgálja a közösségi életet a román nemzetiségi tájház.
Reibel Mihály Művelődési Központ
A Művelődési Központ épülete 1923-ban épült, Reibel Mihály eleki rk. plébános kezdeményezésére és irányításával, a lakosság anyagi hozzájárulásával.
Az építtető nevét 1996-ban vette fel. Elek Város Önkormányzata az épületet az 1990-es években teljesen felújította, ami ma eredeti szépségében látható.
A Reibel Mihály Művelődési Központ a település kulturális és civil életének egyik tevékeny szervezője és irányítója.
Gazdaság
Elek elsősorban kulturális jellegű település. A növénytermesztés terén meghatározó súlyt képviselnek a géppel mûvelhető növények, pl. a kukorica és a gabonafélék, mindezekhez pedig kitűnő talajadottságokkal rendelkezik a település.
Az állattenyésztés területén a legfontosabb állatfajták a sertés, szarvasmarha, baromfi és a nyúl.
A településen nagyobb volumenű, meghatározó ipari üzem nem található, elsősorban a kis, max. 20-25 főt foglalkoztató vállalkozások terjedtek el, elektronikai eszközök összeszerelése, csiszolópapírüzem, varroda, bútorrestaurálás (német tulajdonossal), sütőipari és kereskedelmi vállalkozások, építőanyag kereskedés, asztalos és építőipari szolgáltatások, lakatos- illetve mezőgazdasági gépgyártó vállalkozások, fűtéstechnikai eszközök gyártása és forgalmazása, fémipari forgácsoló és sajtoló, valamint fém tömegcikkek gyártása, teher- és személyfuvarozás, gépi földmunkák, növényolaj sajtolás, vannak jelen.
Az elmúlt években történelmi léptékű fejlődés indult el és valósult meg a városban:
- Infrastruktúra: útépítés, szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztési program, helyi kábeltelevízós rendszer, internet, lakásépítés
- 26 lakásos önkormányzati bérlakás épült, amely jelentõsen megnövelte a fiatalok lakáshoz jutását és épül az újabb bérház
- 1000. adagos konyha épült.
- Oktatás: új iskola és sportcsarnok épült, a szakközépiskola bõvítése
Elek Város komplex rehabilitációja folyamatban van és az oktatási infrastruktúra fejlesztése is. Minden lehetõséget megragadunk a pályázati lehetõségek közül, hogy a gazdasági helyzetét javítsuk a városnak és az itt élõ emberek életminősége emelkedjen.
Szálláshelyek
A településen nem működik szálloda. A falusi vendéglátás keretén belül van lehetőség vendégek fogadására, ezekről a lehetőségekről a Polgármesteri Hivatalban adnak tájékoztatót. A Radványi György Szakközépiskola Kollégiumában komfortos szállást lehet igényelni.
Rendezvények
Elek város elsősorban a kulturális, nemzetiségi élethez kapcsolódó rendezvényekről ismert:
- Maszkafelvonulás minden év februárjában
- Nemzetiségi bálak (német, román, cigány) és magyar bál
- Megyei nemzetiségi klubtalálkozók
- Elekiek Világtalálkozója (1990-től rendszeresen, 1994-tõl két évente kerülnek megrendezésre, augusztus első hétvégéjén): több hagyományos programmal várjuk a vendégeket, mint például kiállítások, nemzetiségi bálak, lovas bemutatók, koncertek, főzőverseny, tűzijáték.