Betűméret:  
Akadálymentes verzió: Akadálymentes verzió
Magunkról - Nevezetességek

Látnivalók, nevezetességek

Római katolikus templom
 
A templom alapkõletétele 1796-ban történt. Új templom építése azért vált szükségessé, mert a régit kinõtte az egyházközség. Az új templomot a régi köré építették úgy, hogy a régi mindaddig állva maradt, amíg az új el nem készült. Így az új templomot olyan nagyra építették, hogy a régi elférjen benne. A templom elkészülte után néhány évvel süllyedni kezdtek az oldalfalak, ezért 1819-ben a téglaboltozatot deszkaboltozattal váltották fel, mivel ez sokkal könnyebb volt. A torony 47 méter magas, és 1902-ben látták el a ma is látható vörösréz sisakkal. A templomot 1904-ben két oldalhajóval bõvítették, így nyerte el a ma is látható alakját. A templom barokk stílusban épült, mûemlék épület, és a település legfontosabb jelképe. A templom védõszentje Sarlós Boldogasszony.  
 
Polgári házak a település fõutcáin


A 19. század második felének viharos gazdasági fejlõdése összefonódott az életszínvonal emelkedésével, mindenek elõtt a középsõ és felsõ rétegek esetében, akik gazdagságukat új házaikkal demonstrálhatták. Így megteremtõdött a lehetõség arra, hogy a települések megújulhassanak. Ezek a polgári házak a 19. sz. végén, ill. a 20. sz. elején épültek. A részben zárt beépítésû épületek nem csupán a századfordulós jóllétet, hanem a mûvészi igényességet is tükrözik. Meglepõ a mûvészi kialakításra való fokozott törekvés, ami egészen Budapest és Bécs legmodernebb formáinak átvételéig nyúlt. Külsõ jegyeiket tekintve ezek az épületek olyan stíluselemeket jelenítenek meg, melyek a monarchia városaiban uralkodók voltak.

Országos emlékhely a németek kiûzetésének emlékére 
 
 2001. augusztusában az országban egyedülálló szoborkompozíciót avattak Eleken, ami emléket állít a százezreket keserûen érintõ kiûzetésnek. Az emlékmûvet a Szegeden élõ Kligl Sándor szobrászmûvész készítette. Az ötfigurás szoborkompozíció hátteréül egy magas, jellegzetes sváb ház homlokzatát szimbolizáló fal áll. A tetõ magasságában egy "démon", aki kezében pallossal sújt le a fal elõtt álló idõs házaspárra, valamint egy német népviseletbe öltözött fiatalasszonyra és gyermekére. A démon otthonukból, szülõfalujukból ûzi el õket idegen országba, ezzel jelképezve az 1945-46-os szomorú eseményeket. Az emlékhely jelentõs összefogással valósulhatott meg. Fõ támogatók a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala, valamint Békés Megye Önkormányzata. Emellett jelentõs hazai és külföldi, önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, szervezetek és magánszemélyek által nyújtott adományokból, valamint Elek Város hozzájárulásából jöhetett létre az alkotás.

Hõsök kertje és emlékmû


A Hõsök kertjében áll a II. Világháborúban és a munkatáborokban elesettek emlékmûve, amely Mladonyiczki Béla szobrászmûvész alkotása.  
 

 

 

 

 

 

 

 


Római katolikus temetõ, kálvária, sírkõkert 
 
A római katolikus temetõben látható a szépen felújított kálvária.
1924-ben nyerte el végsõ formáját a temetõben látható I. és II. Világháborús emlékmû, amelyet 1996-ban felújítottak. Az emlékmûvön márványtáblákon olvasható az I. és II. Világháborúban elesettek névsora.
2000. augusztus 5-én avatták ill. szentelték a temetõben található sírkõkertet. A sírkõkert ötlete egy most Németországban élõ, korábbi eleki lakostól származik. A sírkõkertbe a temetõ területén található, 100-150 éves sírköveket gyûjtötték össze és állították helyre. 
 
A temetõben megtalálhatók az I. és II. Világháborúban elesett orosz katonák sírjai is.
A Reibel Mihály Közalapítvány olyan kulturális programok támogatása jött létre, amelyek elsõsorban a Reibel Mihály Mûvelõdési Központtal kapcsolatosak. Célul tûzték ki a Magyar Hõsök sírkertjének létrehozását, melynek fõ szervezõje Busa László Középiskolai tanár volt, aki a kopjafákat is faragta. A sírkert közadakozásból és társadalmi munkából jött létre.  
 


Nemzetiségi tájházak
 

Elek Város Önkormányzata szoros kapcsolatot tart fenn a településen élõ kisebbségekkel (cigány, német, román, szlovák). Ennek egyik jele, hogy jelenleg három kisebbség, a cigány, német és román rendelkezik a települési önkormányzat által tartós használatba ill. tulajdonba adott tájházzal.

A fentiek közül kiemelkedõ a német nemzetiség tájháza, amelynek egy régi polgári ház ad helyet. A "Leimen Házban" berendezett tájszobák, közösségi helyiségek és iroda szolgálják a német hagyományok ápolását.
Hasonló módon, gazdagon berendezett tájszobával várja a látogatókat és szolgálja a közösségi életet a román nemzetiségi tájház.     

Reibel Mihály Mûvelõdési Központ

 

 A Mûvelõdési Központ épülete 1923-ban épült, Reibel Mihály eleki rk. plébános kezdeményezésére és irányításával, a lakosság anyagi hozzájárulásával.
 
Az építtetõ nevét 1996-ban vette fel. Elek Város Önkormányzata az épületet az 1990-es években teljesen felújította, ami ma eredeti szépségében látható.
 
A Reibel Mihály Mûvelõdési Központ a település kulturális és civil életének egyik tevékeny szervezõje és irányítója.  


Gazdaság

 

 Elek elsõsorban kulturális jellegû település. A növénytermesztés terén meghatározó súlyt képviselnek a géppel mûvelhetõ növények, pl. a kukorica és a gabonafélék, mindezekhez pedig kitûnõ talajadottságokkal rendelkezik a település. 
 


Az állattenyésztés területén a legfontosabb állatfajták a sertés, szarvasmarha, baromfi és a nyúl. 
 


 A településen nagyobb volumenû, meghatározó ipari üzem nem található, elsõsorban a kis, max. 20-25 fõt foglalkoztató vállalkozások terjedtek el, elektronikai eszközök összeszerelése, csiszolópapírüzem, varroda, bútorrestaurálás (német tulajdonossal), sütõipari és kereskedelmi vállalkozások, építõanyag kereskedés, asztalos és építõipari szolgáltatások, lakatos- illetve mezõgazdasági gépgyártó vállalkozások, fûtéstechnikai eszközök gyártása és forgalmazása, fémipari forgácsoló és sajtoló, valamint fém tömegcikkek gyártása, teher- és személyfuvarozás, gépi földmunkák, növényolaj sajtolás, vannak jelen. 
 
 Az elmúlt években történelmi léptékû fejlõdés indult el és valósult meg a városban:
- Infrastruktúra: útépítés, szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztési program, helyi kábeltelevízós rendszer, internet, lakásépítés
- 26 lakásos önkormányzati bérlakás épült, amely jelentõsen megnövelte a fiatalok lakáshoz jutását és épül az újabb bérház
- 1000. adagos konyha épült.
- Oktatás: új iskola és sportcsarnok épült, a szakközépiskola bõvítése
 
 A munkanélküliség leküzdése nagy gondot okozott a városban és minden lehetséges pályázati lehetõséget megragadunk ennek csökkentése érdekében.
 
 Elek Város komplex rehabilitációja folyamatban van és az oktatási infrastruktúra fejlesztése is. Minden lehetõséget megragadunk a pályázati lehetõségek közül, hogy a gazdasági helyzetét javítsuk a városnak és az itt élõ emberek életminõsége emelkedjen.  


Szálláshelyek

 

A településen nem mûködik szálloda. A falusi vendéglátás keretén belül van lehetõség vendégek fogadására, ezekrõl a lehetõségekrõl a Polgármesteri Hivatalban adnak tájékoztatót. A Radványi György Szakközépiskola Kollégiumában komfortos szállást lehet igényelni.  
 
Rendezvények

 

 Elek város elsõsorban a kulturális, nemzetiségi élethez kapcsolódó rendezvényekrõl ismert:
 
- Maszkafelvonulás minden év februárjában
 
- Nemzetiségi bálak (német, román, cigány) és magyar bál
 
- Megyei nemzetiségi klubtalálkozók
 
- Elekiek Világtalálkozója (1990-tõl rendszeresen, 1994-tõl két évente kerülnek megrendezésre, augusztus elsõ hétvégéjén): több hagyományos programmal várjuk a vendégeket, mint például kiállítások, nemzetiségi bálak, lovas bemutatók, koncertek, fõzõverseny, tûzijáték.



Lap tetejére
Hírek
Roma nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választása

Elek Város Helyi Választási Bizottsága 4/2018.(IX.7.) számú határozata Elek Város Helyi Választási Bizottsága a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 69. § (2) bekezdése, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 309. § (2) bekezdése alapján Elek városban a települési roma nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választását 2018. december 2. (vasárnap) napjára tűzi ki. Elek Város Helyi Választási

  További részletek »

Fényképgaléria
ELEK - A NÉGYNEMZETISÉGŰ KISVÁROS